Kapcsolattartás

Akár közös a szülői felügyelet, de a másik fél lakhelye a gyermek lakóhelye is egyúttal, akár a másik fél gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, kötelező rendelkezni a kapcsolattartásról. Sokan képzelik úgy, hogy ha jó a felek közötti viszony, elegendő olyasmiben megegyezni, hogy pl. „nem akadályozza a másik fél a kapcsolattartást”, „a gyermek szabadon közlekedhet” stb., azonban a minden éppen olyan, mint a semmi. A kapcsolattartásnak ugyanis végrehajthatónak kell lennie, tehát esetleges vita esetén egyértelműnek kell lennie, hogy a jogosult pontosan melyik napon mettől meddig élhet a kapcsolattartással, hol kell átvennie és visszaadnia a gyermeket, az esetlegesen meghiúsult kapcsolattartást mikor kell pótolni stb., stb. Sajnos igen gyakori, hogy a gyermeket gondozó szülő a másik szülővel szembeni bosszúra használja a gyermeket, és a legkülönbözőbb ürügyekkel akadályozza a kapcsolattartását. Az irodánk egyértelműen kapcsolattartás-párti, meggyőződésünk, hogy minden egészséges gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van, a kapcsolattartás korlátozásával azokban a ritka esetekben értünk csak egyet, amikor egyértelmű, hogy a másik szülő a kapcsolattartási jogával valóban visszaél (pl. rendszeresen veri, súlyosan elhanyagolja, szándékosan a gondozó szülő ellen hangolja a gyermeket stb.).

A legszerencsésebb, ha a feleknek a kapcsolattartásban is sikerül megegyeznie. Akár a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségtől is bármikor el lehet térni, de csak a felek erre vonatkozó közös megállapodása alapján. Amennyiben viszont valaki egyoldalúan szegi meg a kapcsolattartás szabályait, a gyámhivatal elrendeli a kapcsolattartás végrehajtását, és bírságot szab ki, általában emelkedő mértékben. A kapcsolattartás tekintetében megkötött egyezség megváltoztatását két éven belül a bíróságtól lehet kérni, utána már a gyámhivatal dönt.

Régebben a bíróságok a kapcsolattartást minden második hétvégére korlátozták, de szerencsére efölött már eljárt az idő. Ma már a péntek délutántól vasárnap estig vagy hétfő reggelig tartó teljes hétvégén felül minimum egy napot eleve megítélnek a másik hétre, így nem ritka, hogy kéthetente (tehát 14 naponta) akár 4-5 napot is a kapcsolattartó szülővel tölthet a gyermek. Nincsenek egyen-szabályok, minden ügy más és más, a felek egyedi körülményeinek figyelembevételével lehet csak a kapcsolattartást meghatározni. Például értelemszerűen nagyon másként kell szabályozni egy olyan kapcsolattartást, ahol a kapcsolattartó fél messze lakik a gondozó szülőtől, netán külföldön dolgozik, mint azt, ahol egymás közelében laknak, netán egy házban is. Sok múlik azon is, hogy milyen mértékben vett részt a kapcsolattartó szülő a gyermek korábbi életében, illetve ha már megszakadt az életközösségük, milyen rendszer szerint tartotta a gyermekkel a kapcsolatot.

Természetesen a kapcsolattartás vonatkozásában is rengeteg az olyan tudnivaló, ami jelentősen meghaladja egy ilyen rövid általános ismertető kereteit, például a váltott elhelyezés sem az ördögtől való, azonban a tényleges alkalmazásához több tényezőt is figyelembe kell venni, amilyen pl. a kisgyermek tárgyállandóságának kialakulása stb. Amennyiben valaki megtisztel bennünket a bizalmával, mindezeket az egyedi ügy sajátosságainak figyelembe vételével átbeszéljük, mert irodánk ars poeticája, hogy a feleknek általában van jogi képviselője, de a gyermeknek nincsen, ezért mi kicsit mindig „a gyermek ügyvédjeként” is működünk, igyekszünk messzemenően figyelembe venni a tényleges érdekeit.