Lakáshasználat rendezése

A perekben gyakran lényeges kérdés, ki maradjon a volt közös lakásban. Amennyiben a lakás közös tulajdon vagy bérlemény, és a méreténél fogva alkalmas az osztott használatra, a bíróság általában ez utóbbit rendeli el. Ilyenkor pontosan meghatározza, melyik szobát ki használhatja kizárólagosan (ide értve a gyermekek szobáit is, ezek használatára a gondozó szülőt jogosítja fel), az összes többi szobák (pl. ha van ilyen a lakásban, a nappali) és az egyéb helyiségek közös használata mellett. Ha valamelyik házastárs olyan kirívó magatartást tanúsít, ami lényegében lehetetlenné teszi a vele közös lakásban történő együttélést (pl. durva, agresszív, tettlegesen bántalmazó, alkohol- vagy drogfüggő, kóros elmeállapotú stb.), akkor a bíróság a másik szülőt jogosítja fel a lakás kizárólagos használatára. Amennyiben a lakás méreténél vagy alaprajzánál fogva az osztott használatra nem alkalmas (pl. nincs benne legalább két külön bejáratú lakószoba), a bíróság valamelyik felet jogosítja fel annak kizárólagos használatára.

Lényeges tudnivaló, hogy a lakás elhagyására kötelezett fél javára (vagyis a bent maradó fél terhére) a bíróság ún. lakáshasználati jog ellenértéket állapít meg, amelyet a kiköltözéssel lényegében egyidejűleg ki is kell fizetni a másik félnek. Amíg ezt nem teszi meg, a másik fél nem köteles a lakás elhagyására! Ennek kiszámítása viszonylag bonyolult, nem csak a lakás értékétől függ ugyanis, hanem attól is, hogy valamelyik fél kizárólagos tulajdona vagy bérleménye volt-e az ingatlan a házassági együttélést megelőzően, melyik félnél hány gyermek marad stb. Ezt ugyanakkor a konkrét adatok birtokában elég nagy pontossággal előre ki tudjuk számítani, vagyis ki-ki a várható következmények ismeretében döntheti el, milyen megoldást érdemes a lakással kapcsolatban választania. Szintén fontos, hogy a lakáshasználati jog ellenértéke – amennyiben saját tulajdonú lakásról, és nem bérleményről van szó – beleszámít a távozó félnek járó, a házastársi közös vagyon megosztásakor járó vagyonrészbe. Vagyis ezekben az esetekben kicsit akként viselkedik, mint egy előrehozott vagyonmegosztás körében kapott megtérítés, aminek az az értelme, hogy ennek megfizetése esetén könnyebben tud magának azonnal másik lakhatási lehetőségről gondoskodni, mivel a közös vagyon bíróság előtti megosztása általában éveket vesz igénybe.

Amennyiben a felek között vitás az utolsó közös lakás értéke, a bíróság igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki, és ő fogja az adott ingatlan értékét meghatározni. Sajnos sokszor ezek a szakvélemények sem a legtökéletesebbek (láttunk már olyan esetet is, amikor a szakértő a bíróság előtt egy teljesen másik ingatlan gáztervét böngészve próbált választ adni a perbeli ingatlannal kapcsolatban hozzá intézett kérdésekre), de a bíróság előtt szerencsére ezekben az esetekben is módunk van arra, hogy a szakvélemény megállapításait megkérdőjelezzük.